|
A masszázs történelme után elérkeztünk ahhoz, hogy beszéljünk arról, mi is az a masszázs. Miért jó, mire használjuk, mi a menete egy általános masszázsnak, milyen masszázsfajtákat ismerünk.
Ha masszázsról van szó, nagyon sokféle felosztást csinálhatunk, különböző besorolásokat aszerint, hogy egészséges vagy beteg emberen végezzük , aszerint, hogy honnan ered az a masszázsfajta, a világ melyik részéről, hiszen északtól keletre, Skandináviától Ázsián át a Föld számos pontjáról, tájáról eredeztethetünk különböző masszázstechnikákat.
Ugye mint azt a masszázs történelme elején írtam, már az ősember is masszírozgatta magát. Ő pedig nem mástól leste el ezeket az ösztönös mozdulatokat, mint első tanítómestereitől az állatoktól.
A masszázs tulajdonképpen már az anyaméhben megkezdődik. Igaz, azt még a ma már egyre divatosabbá váló, hazánkban is teret hódító watsu terápiához tudom hasonlítani. Amikor is a meleg víz ideális közeg arra, hogy a test felszabaduljon. Így írnak róla ( a watsuról ): „Valaki a karjában tartva lebegtet a vízben, amely gyengéden megemel minden alkalommal, amikor lélegzetet veszel, melege átjárja és elolvasztja testedben a feszültséget.”
Így vagyunk mi is még a magzati létben, amikor más dolgunk sincs, mint lebegni anyánk testében, és igénybe venni az új karmánk adta lehetőséget – tulajdonképpen lubickolunk a magzatvízben.
A watsuról később még bővebben olvashattok, illetve más vizes terápiákról is, mint pl. a balneoterápiáról.
Szóval, már ott elkezdődik a masszázs. Illetve amikor a mama a hasát simogatja, vagy simogatja azt egy olyan kéz, ami szeretettel érinti a várandós pocakot, tulajdonképpen mi más lenne az, ha nem a masszázs kezdete ebben az új inkarnációnkban…
Aztán, megszületik az új ember. Túl van az első nagy csatáján. Véres küzdelem volt, nehéz, kínlódásos, de itt van, megérkezett. Ezután sincs máskép. Folytatódik a masszázzsal való ismerkedése. Hiszen illatos vízben fürdetik, púderezik, kenegetik apró testét…és elérkeztünk, a babamasszázshoz ( erről is beszélünk később ).
Ma már ez is nagyon elterjedőben lévő masszázsfajta, ami szerintem nagyon klassz dolog. Hiszen ebben a korban mindent a testével érzékel az ember. Éhes, különböző fizikai szükségletei vannak, alszik… ha pedig kellemes masszázst kap, jól érzi magát, mosolyog és jól esik utána a pihenés, nem beszélve arról, hogy a fájós hasú, vagy nyugtalanabb babákat is ellazítja, kiegyensúlyozottabbá teszi. Nem csupán a testi kontaktus az viszont ami a gyermek jóérzését eredményezi, hanem az a szeretet, gondoskodás amivel a szülő a masszázst végzi.
Nagyon eredményes és hasznos a masszázs a további életszakaszokban is, kisgyermekkortól aggastyán korig. Sajnos nem mindig van rá lehetőségünk, illetve nem mindenkinek adatik meg az, hogy masszőrhöz járjon, de ha valamelyik családtag végzi ezt a feladatot, még ha szakértelme nem is megfelelő, kompenzálja azt a szeretetteljes törődés.
Szerintem ennyi kis bevezető elég is ahhoz, hogy tovább lépjünk.
Tehát mi is az a masszázs
Azaz ismerkedjünk meg a masszázs szó jelentésével, a masszázs fogalmával.
A masszázs szó jelentésére a történelemnél szintén kitértem, de nézzük még egyszer. A masszázs szó származhat a francia „massage” szóból, ami a görög „massein” szóból ered, ami gyúrást jelent. Eredhet azonban az arab „mass” szóból, aminek jelentése: kézzel simogatni, nyomni, vagy a héber mases szavakból. Bárhonnan is eredeztetjük, ezeket az alapfogásokat mind felhasználja egy alap masszázskezelés, gondolok itt elsősorban az Európában elterjedt svédmasszázsra, az ebből kialakult frissítő masszázsra, illetve magára a gyógymasszázsra. Illetve a magyar szó által használt kifejezést megelőzte a dögönyözés szó, mivel régen a javasasszonyok végeztek különböző gyógyító eljárásokat illatos füvekkel, amikor bedörzsölték vele a testfelületet és úgynevezett dögönyöző mozdulatokat, nyomkodást, a bőr felhúzását, fellazítását alkalmazták pl. hasfájásnál, gyomorpanaszoknál.
Mátyás király udvarában pedig úgynevezett dögönyözők végezték a masszázst egy kellemes fürdő vagy gőzfürdő után.
A masszázs fogalma: az európai masszázs tulajdonképpen a svéd masszázs alapján zajlik, illetve azon alapul. A masszázs a test felületén meghatározott fogásokkal, kezelési céllal végzett mechanikus és bioelektromos inger, és erre az ingerre kialakuló válaszreakció a fizikai gyógyulás. Az ember testét érő manuális mechanikai behatások részben közvetlenül, részben közvetve (neurohormonális úton) befolyásolják a sejtek és szövetek működését, elsősorban lokálisan (nedvkeringés, izomtónus), de távoli a szervekben is (zsigerek, központi idegrendszer).
Ezt itt nagyon bőven ki lehetne fejteni, hogy miként módosulnak a sejtek működései a masszázs hatására. Röviden, pl. a simító, dörzsölő stb. fogások következtében un. súrlódás jön létre, minek következmény az, hogy a bőr felülete felmelegszik, ezáltal a hajszálerek kitágulnak, felgyorsul a vérkeringés, illetve a testnedvek ( pl. nyirok ) kiáramlása is megtörténik. Ezek pl. a véráramlás felgyorsulása által a sejtekhez több táplálék érkezik és több salakanyag távozik el, tehát egy tisztuló folyamat indul be a szervezeten belül, ami teljes mértékben kihat a szívre, a májra, a vesére és sorolhatnám. Természetesen ezt még majd a későbbiekben ragozom egy kicsit.
A masszázs a fizioterápiát használja fel. A fzioterápia természetes gyógyítást, orvoslást jelent. Nem más, mint egy gyűjtőnév. Magába foglalja a természeti energiával végzett gyógymódok összességét. Ezeket alaklmazhatjuk eredeti formájában pl. gyógyvizek alaklmazásával, vagy a természeti energia mesterséges előállítása révén (pl. fényterápia esetén a fény mesterséges előállítása szoláriumban).
A fzioterápia tehát a természetes gyógymódok gyűjtőneve, ami dolgozhat fizikai energiákkal és kémiai energiák felhasználásával.
A fizikoterápia pedig nem más, mint a tisztán fizikai energiákkal való gyógyítás. Ezek pl. a hidroterápia, a termoterápia, a foto – és elektroterápia, illetve a mechanoterápia.
A mechanoterápiával pedig elérkeztünk a masszázshoz, mivel az is az. A mechanoterápiának két típusát különböztetejük meg : az aktívat és a passzívat.
A passzív a masszázs, az aktív pedig a gyógytorna.
A fizioterápia kémiai hatásokat is alkalmazhat ezek a terápiás kezelések pl. a balneoterápia, a klímaterápia és a diéta.
A fizioterápia egyik legfontosabb ága a gyógytorna, a többi pedig, a masszázs, a fürdőterápia, a hő – és fénykezelés stb. mind a gyógytornát készítik elő. Fellazítják, bemelegítik a kezelendő testrészt, de van ezeknek az ágaknak önálló feladata is, ezek:
- fájdalomcsillapítás
- vérbőségfokozás
- izomlazítás, erősítés
- gyulladáscsökkentés
- keringésjavítás
Tehát nagyvonalakban, tömören ezt jelenti a masszázs. Egy passzív mechanoterápia és ráadásul, a fzioterápiás eljárásokon belül egy fizikoterápiás kezelés.
Ami segítője lehet egy betegségből, sérülésből való felépülésnek, segíthet a különböző reumatikus-, ízületi -, mozgásszervi panaszok enyhítésében, de kiegészítője lehet pl. egy diétának vagy alapja lehet egy élsportnak és még sorolhatnám.
Aszerint, hogy kit masszírozunk beszélhetünk beteg emberek kezeléséről, erre szolgál a gyógymasszázs, illetve ez orvosi utasításra is igénybe vehető.
Egészséges embereket masszíroz a frissítő masszőr és sportolókat a sportmasszőr.
Aztán itt szeretnék kitérni egy olyan tényre, amivel sokan nincsenek tisztában. Mi a különbség a masszőr és a masszőz között. Abban az esetben, aha masszázst férfi végzi, masszőrről beszélünk, ha nő végzi a masszázst, akkor masszőzről.
Általában, keleti hagyományok szerint az a legjobb, legideálisabb felállás, ha férfit nő, nőt férfi masszíroz. Tulajdonképpen ez a jing-jang elvben gyökerezik, hiszen így a két energia egyensúlyban van.
Mi európaiak ha masszázsról beszélünk, tulajdonképpen a Per Henrik Ling által kifejlesztett, formarendszerbe foglalt masszázsra gondolunk. Ő eredetileg vívómester volt, és ő általa illetve tanítványa Johan Georg Mezger által terjedt el.
Ez tehát nem más mint a svédmasszázs. Aminek alapjaira épül az Európában szintén használatos és nagyon jól karbantartó frissítő masszázs.
A következő cikkekben a masszázs hatásairól fogok írni. Hogyan fejtik ki hatásukat a különböző masszázsfogások. Hogyan hat a testre, izmokra, ízületekre, csontokra, a bőrre, az egészségre. A masszázs céljáról, javallatokról, ellenjavallatokról…
|
