A JÓGA

Mi a jóga? Kedves Olvasó, aki belépsz az oldalra, tisztában vagy azzal, hogy mi is az a jóga valójában? Mire jó, miért csinálják vagy nem csinálják az emberek? Honnan ered? Mit jelent egyáltalán az a szó, hogy jóga?

Milyen irányzatai vannak?

Ha nem tudod, vagy csak sejted, sokat hallottál róla, ilyet is – olyat is, vagy éppen tudod, de szívesen olvasol róla akkor olvasgass a cikkeim között. 

Miért jó a jóga?

Fiatalosabb megjelenést biztosít
Erősebb és rugalmasabb izomzatot fejleszt
Helyes testtartást tanít, mellyel megelőzhetőek illetve csökkenthetőek a hát- és derékfájdalmak
Megelőzi a szellemi fáradtságot, dekoncentráltságot
Segít a külső- és belső egyensúly megteremtésében
Segíti a belső szervek optimális működését
Testi és lelki feltöltődést biztosít
Önismeretet és önelfogadást tanít
Sikeres stresszkezelési technikákat tanít
Csökkenti a menopauza kellemetlen hatásait, velejáróit.
Enyhíti a bélpanaszokat.
Tisztítja a szervezetet, méregtelenít.
Tökéletes fogyó- és méregtelenítő kúrák kiegészítőjeként… és még sorolhatnám!

/A cikkek címszó alatt talál még a kedves olvasó érdekes olvasni valót ezzel kapcsolatban (is)./

HATHA JÓGA

A jóga célja – többek között -  az elme lecsendesítése annak érdekében, hogy a világot és benne önmagunkat annak valóságában láthassuk. Ezt meditációs gyakorlatok segítségével éri el. Ahhoz azonban, hogy a gyakorló meditációs ülőhelyzete stabil, kényelmes, szilárd és küzdelmektől-, fájdalmaktól mentes legyen szükséges a testet és a szellemet is megedzeni.
A jógaórák ezért arra koncentrálnak, hogy fokozatosan megismertessék azokat a testtartásokat, légzéseket, relaxációs és koncentrációs gyakorlatokat, amelyeket egy idő után otthon is biztonsággal gyakorolhatók. Néhány hónap rendszeres gyakorlás után a jógázó tartása egyenesebb, légzése mélyebb, figyelme koncentráltabb lesz. Annak érdekében azonban, hogy ide eljusson, fontos, hogy önmagával türelmesen, elfogadóan és mégis következetesen dolgozzon.

A megfelelő légzés technika, a testzárak tudatos alkalmazása, a meditáció szépségének megtapasztalása, és az ászanák megfelelő, optimális kivitelezése és kitartása sok – egyéntől függő – gyakorlást igényel, ezért a jóga alapja a rendszerességben van.

Az órák általános felépítése

A másfél órás gyakorlás egy rövid elcsendesedéssel (5-10 perc) kezdődik, amelynek célja, hogy testi-lelki értelemben valóban megérkezz, hogy kizárd a külvilágot, és magadra figyelve, elmélyülten foghass a gyakorlásba. Az ezt következő bemelegítés (kb.15 perc) ahhoz szükséges, hogy testedet felkészítsd az ászanák gyakorlására. Az óra nagy részét a jógapózok (ászanák) gyakorlása teszi ki, majd az órát 10-20 perces relaxáció zárja, fixálva az ászanák hatásait.

Pár szó a hatha jóga eredetéről

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli (Patanjali), a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Vedanta-nak is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Lénnyel (amelyre Brahmanként vagy Mahatmanként hivatkoznak).

Mi a jóga?

Az attól függ, hogy kitől kérdezzük, hiszen mindenkinek mást-mást jelent.

Azt szoktam mondani, a nyugati embernek testgyakorlást, egészségmegőrzést jelent, a keleti embernek pedig többet: neki életfilozófiát és életmódot.

Olyan ez, mint a buddhizmus. Nem csupán vallás, de filozófiai irányzat is. Olyan mint a tao: maga az út. 

Nem a cél a fontos, hanem az odavezető út.

Az útra rá kell lépni, el kell indulni és menni kell. Megállni, leülni, megpihenni néha és aztán kezünkbe venni a tarisznyát és menni tovább. Minden egyes lépéssel és pihenéssel erősebbek leszünk, egyre hosszabb távot tudunk megtenni pihenés nélkül és közben élvezhetjük az út nyújtotta lehetőségeket.

Néha persze elénk gördülnek az akadályok, emelkedők, lesznek falak, amiket le kell dönteni vagy meg kell mászni, esetleg átugorjuk, de minél tovább érünk, annál inkább leszünk türelmesebbek, megfontoltak és ha el is bátorodunk néha, egy-egy pihenő után újult erővel vághatunk neki. 

Nem egyszerű, mint ahogy semmi sem az. A jóga viszont növeli az önbizalmat, a koncentráltságot és a kitartást is, úgyhogy ha jógázunk, akkor mindezeket a plusz dolgokat megkapjuk és képesek leszünk olyan dolgokra, amikre korábban nem is mertünk gondolni.

Egy kisfiú története jutott most eszembe, aki a születésnapjára kiscicát kapott ajándékba.

Amikor megérkezett az apukájához – a kissrác olyan 5-6 éves lehetett – el kezdte keresni az ajándékát. A fekete-tarka szőrmók előszeretettel bújt el a lehető legelrejtettebb zugokba. Amikor a kisfiú rátalált az apróságra akkor így szólt: „Álmomban sem mertem volna gondolni, hogy egy kismacskát kapok ajándékba!”.

Nagy szokása volt megkeresni az elrejtett ajándékait. Most azonban nem játék mackó vagy kisautó várta, hanem egy édes, doromboló cicakölyök. 

Szóval, valóban olyan dolgok történnek meg velünk, ha jógázunk, amik kezdetben érdekes érzésnek tűnnek, nem is értjük, hogy mi az. Később, sok gyakorlás után viszont egyre inkább várjuk azt a jóleső, bizsergő, mással össze nem hasonlítható érzést, amit akkor tapasztalunk meg, ha hosszútávon jógázunk és megfelelően végezzük az ászanákat, és természetesen tökéletesen próbálunk – és nem csak próbálunk – lélegezni, megtapasztalva a különböző testzárak adta lehetőségeket.

Odakoncentrálunk. 

Odakoncentrálunk a lábainkra, a hasunkra, a lüktető ereinkre – vagy csak egy bizonyos érre -  amikben áramlik, zubog a vér és rákoncentrálunk a fényre, és arra az érdekes érzésre, amit a félig meditatív állapot okoz. 

Az a jó jóga, amikor a gyakorlások közben érezzük a meditáció erejét.

Természetesen a legtöbb jóga irányzat erről szól. A legfrissebb irányvonalak, amelyek célja inkább a szálkás test, a fogyás, a jó kondi fenntartása nem a meditációval karöltve folynak, még ha az elején van is ráhangolódás és esetleg a levezetésnél alkalmaznak meditációt. 

Már az máskérdés, hogy azért a hatha jógát gyakorlók zöme nem szenved plusz kilóktól, jobban vészeli át a nehéz, gondterhes időszakokat, teste fiatalosabb, rugalmasabb és bőven letagadhatnak a korukból ezek az emberek 10 vagy akár 15 évet is. És ez nem vicc!

Csak két nevet említek, akiket illik ismerni és nem állnak távol a jógától, a jóga szellemiségétől.  

Az egyik Ravi Shankar, aki április 7.-én volt 91 éves, és még mindig aktív szitárművész, aki világszerte tömegekkel ismertette és szerettette meg a hagyományos indiai muzsikát, s különböző zenei műfajok olyan nagyságaival dolgozott együtt, mint Yehudi Menuhin, George Harrison, Jan Garbarek és Phillip Glass.

A másik Etka anyó, aki 1920. Januárjában látta meg a napvilágot, tehát most már ő is túl van a 90.-dik életévén.

Természetesen nagyon sok nevet lehetne itt felsorolni, most még egy nagy magyar neve ugrott be, aki vitte hírünket szerte a világban és megalkotta a tibeti - magyar szótárt, Körösi - Csoma Sándor. Borzasztó hideg cellájában, kemény fekvő helyén és folyamatos meghűlésében mi más tarthatta volna őt életben és késztette volna őt szorgalmas, kitartó munkára, mint a szerzetesektől tanult meditáció. 

A jövőben majd írok olyan emberekről, akik a jóga szellemében élik napjaikat, hogy az ő példájukból is okulva lássuk, hogy mennyi mindenre jó ez, a keletről jövő mozgásforma, filozófia, ajándék. 

Nos, Kedves olvasó!

Akkor kezdd el most a jógát és abba se hagyd legalább 100 éves korodig! 

A következő cikk hamarosan!

Kedves weblapüzemeltető, szerkesztő! Ha átveszi a cikket, kérem jelezze az oldalamat, mint forrást. Köszönettel, Bögi Klára