A weboldalon a masszázs címszó alatt célom a masszázs általános szakszerű ismertetése, ahol írok a masszázs eredetéről, történelméről, szervezetünkre kifejtett gyógyhatásáról, a testi-lelki egészségünk megőrzésében elfoglalt szerepéről, a masszázs fajtákról, a masszázs során használt készítményekről és mindenről ami a masszázsról szól.
Ha volt már része a masszázs élményében, akkor tudja milyen csodálatos közérzetet teremt. Aki még nem tapasztalta jótékony hatásait, itt az ideje, hogy kipróbálja!
Ahhoz viszont, hogy kipróbálja szeretném, ha nem csak élvezné a kellemes perceket, de minél több ismeretet is szerezne erről a nagyszerű gyógyhatású eljárásról, ami az emberrel egyidős.
Szeretnék eloszlatni néhány masszázzsal kapcsolatos tévhitet előítéletet és ösztönözni annak rendszeres alkalmazását.


Modern társadalmunk sok anyagi javat biztosított számunkra, ugyanakkor a vele járó stresszes, rohanó életmód és a belőle származó testi-lelki egyensúly elvesztése lehetetlenné teszi az általános elégedettség és boldogság fenntartását. A rohanó életmóddal járó stressz, aggodalom, kevés testmozgás, a nem megfelelő táplálkozás, helytelen testtartás és az egyoldalú fizikai megterhelés aszimmetrikus-túlfeszített izomtónus kialakulásához vezet. A nyak és vállizmok akaratlan, tartós feszülése gátolja az agy vérellátását, ami a szellemi funkciók gyengülését, depressziót, fáradékonyságot, lobbanékonyságot és a tűrőképesség csökkenését eredményezi. Sajnos a legtöbb ember nem ismeri ezt a hatásmechanizmust, nem tulajdonít neki jelentősséget, vagy egyszerűen nem veszi észre önmagán a tünetek jelentkezését kellő időben.

A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását.

Valóban megszabadíthat a felesleges kilóktól vagy épp a narancsbőrtől egy masszázskúra? Segíthet-e az izmok gyúrása, simítása elengedni a múltban gyökeredző félelmeket, sérelmeket? Mi a masszázs hirdetések ígéretei mögött rejlő igazság?

A masszázs fiziológiai hátterének meglehetősen nagy a szakirodalma, és aki a maga számára megfelelő technikát keresi, látszólag nincs könnyű helyzetben. A közfürdők futószalag szerű szolgáltatásaitól kezdve, a hóna alatt összehajtható asztallal házhoz érkező masszőrön át a day spak keleties hangulatú luxusáig terjedően óriási a választék.



Gúzsba kötve

A szakember szerint a döntés mégsem olyan nehéz, sőt, nem is annyira a módszeren van a hangsúly, mint azt hinnénk. A technikán túl a masszázs bizalmi műfaj, mely az emberi érintésről, az átadásról és a befogadásról szól. Ennek a folyamatnak a működőképessége teremt alapot ahhoz, hogy a masszázs elérje célját: ha akarunk, fogyjunk, elengedjük múltunk fájdalmas emlékeit, vagy épp csak felfrissüljünk egy nehéz nap után.
"Ha csak az adott problémára koncentrál a kezelés, mondjuk egy bizonyos terület izomgörcsének feloldására - mondja Sulyok Róbert gyógymasszőr - az eredmény nem lesz tartós, az első rossz mozdulat, az első feszültség újra létrehozza a blokkot. Bármi is a kitűzött cél, mindig a szervezet egyensúlyi állapotának visszaállítására kell törekedni."
"Amikor az embert trauma, stressz éri, az izmok, melyek rostos szerkezetűek, összerándulnak, amitől szó szerint gúzsba kötve érezzük magunkat. Fokozatosan lassulni kezd a mozgásunk, csökken a dinamikánk, változik a légzésünk, ettől lelassul az egész szervezetünk. Másképp kezdünk enni is - vagy jelentőségét veszti, mi kerül elénk, vagy épp jutalmazó jelleggel tömjük magunkat" - teszi hozzá Sulyok Róbert.




Kelet kontra nyugat

A masszázstechnikákat két nagy csoportra oszthatjuk: nálunk sokáig a nyugati stílus volt az elterjedtebb. Ezek közül az egyik legismertebb a dinamikus és meglehetősen mechanikus svédmasszázs, de ide tartozik a hagyományos gyógymasszázs is. A nyugati technika a szervezet mozgató apparátusára - izmok, inak, csontok, ízületek - koncentrál.

Az elmúlt két évtizedben azonban egyre elterjedtebbé vált a keleti stílus is - az ayurvédikus masszázstól a kínai akupresszúrás technikáig. Ez a szemlélet gyökeresen más: a mozgásszervi problémákat inkább tünetként fogja fel, és a szervezet egészét, annak energiaáramlását harmonizálja, ezzel visszahatva a lelki egészségre is.



Nem időre megy

A két irányvonalnak akadnak persze közös pontjai, például mindkét szemlélet célul tűzi ki a test keringési rendszerének helyreállítását és az izomfeszültségek oldását. De vajon mi alapján döntheti el az ember, melyik a számára legmegfelelőbb technika? "Hogy a vendégnek mire van szüksége, folytonosan változik" - hangsúlyozza Sulyok Róbert, aki gyógymasszőrként kezdte a pályát, és az évek során számos technikát elsajátított, az akupresszúrás módszert például Kínában tanulta.



"A jó masszőr gyorsan felméri, hogy épp milyen állapotban van páciense, eszerint változtatja az intenzitást és az alkalmazott módszereket. - fűzi hozzá - Sokan választanak az alapján, milyen hosszú időtartamú kezelést kapnak. Pedig egy félórás masszázs is lehet olyan intenzív, hogy a hosszabb beavatkozás már inkább ártana, és egy kétórás kezelés is lehet viszonylag hatástalan, ha nem az egyénre szabott. Nem csak a fizikai, hanem a lelki állapot is befolyásolja, hogyan viseli az illető az érintést, a mozgatást, és milyen blokkokat szabad vagy kell oldani benne."
A technika tehát változhat, attól függően, mi a cél. De mi a helyzet azokkal a módszerekkel melyek többet ígérnek a fizikai közérzet javulásánál? Van-e tudományos alapja annak az állításnak, hogy a masszázs szervi problémáinkra is jó hatással lehet?



A testen át a lélekhez

Head és Mackenzie nevéhez fűződik az az 1898-as felfedezés, mely szerint az idegreflektorikus összefüggésekre visszavezethetően a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. 1917-ben Mackenzie azt is bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó rész izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt az ismeretet kezdetben diagnosztizáláshoz használták, ám idővel kiderült, hogy a hatás fordított irányban is működik, a zónák ingerlése hat a belső szervekre, így a manuális beavatkozás terápiás célokra is felhasználható.

Ha a fizikai törvényszerűségeken túl a lelki hatást is vizsgáljuk, nem kétséges: az érintés alapvető szükségletünk. Születésünktől fogva meghatározó élményünk, biztonságérzetet, örömöt, megerősítést, életerőt ad, ahogyan a hiánya zárkózottságot, sebezhetőséget, akár depressziót is okozhat. Hogy élete során valaki mennyire lesz képes érzelmei kimutatására, mások érzelmeinek befogadására nagyban függ attól, milyen hatások érték ezen a téren gyermekkorában. A masszázs segíthet enyhíteni a hiányt, amely érzelmi defektushoz vezethet, ehhez azonban fontos, hogy megkeressük azt a terapeutát, akinek felkészültségén túl a személyisége is bizalmat ébreszt bennünk.


A cél: feloldani a múltbeli stresszhelyzeteket

A masszázsszolgáltatások közül jelenleg az egyik legnépszerűbb fajta a fogyasztó masszázs. "Ez ugyan speciális gyúrómozdulatokkal jár, hiszen szükség van a zsírdepók megbontására, amitől a szövetekben felhalmozódott méreganyagok is kiürülhetnek a nyirok utakon keresztül - mondja Sulyok Róbert, aki Magyarországon az elsők közt alkotta meg és alkalmazta saját módszerét -, de az alap ebben az esetben is a hízást kiváltó zavar megszüntetése. Hiszen ha nem sikerül elérni, hogy az illető étkezési szokásai a szervezet valós szükségleteihez igazodjanak, a siker elmarad, vagy csak rövidtávon érvényesül. A masszázsnak fel kell oldania azt a múltbeli stresszhelyzetet, ami a rossz táplálkozási szokásokat kiváltotta. A fogások ugyan változhatnak, de ezen az elven kezelhető minden olyan trauma, lelki gát, amely megakadályozza, hogy az ember sikerrel oldja meg a nehézségeket. Az eltemetett problémák, az elakadások idővel fizikai betegségekhez vezetnek, de ez visszafelé is igaz: a feloldott feszültségek elősegítik a gyógyulást."


Forrás: life network

A JÓGA

Mi a jóga? Kedves Olvasó, aki belépsz az oldalra, tisztában vagy azzal, hogy mi is az a jóga valójában? Mire jó, miért csinálják vagy nem csinálják az emberek? Honnan ered? Mit jelent egyáltalán az a szó, hogy jóga?

Milyen irányzatai vannak?

Ha nem tudod, vagy csak sejted, sokat hallottál róla, ilyet is – olyat is, vagy éppen tudod, de szívesen olvasol róla akkor olvasgass a cikkeim között. 

Miért jó a jóga?

Fiatalosabb megjelenést biztosít
Erősebb és rugalmasabb izomzatot fejleszt
Helyes testtartást tanít, mellyel megelőzhetőek illetve csökkenthetőek a hát- és derékfájdalmak
Megelőzi a szellemi fáradtságot, dekoncentráltságot
Segít a külső- és belső egyensúly megteremtésében
Segíti a belső szervek optimális működését
Testi és lelki feltöltődést biztosít
Önismeretet és önelfogadást tanít
Sikeres stresszkezelési technikákat tanít
Csökkenti a menopauza kellemetlen hatásait, velejáróit.
Enyhíti a bélpanaszokat.
Tisztítja a szervezetet, méregtelenít.
Tökéletes fogyó- és méregtelenítő kúrák kiegészítőjeként… és még sorolhatnám!

/A cikkek címszó alatt talál még a kedves olvasó érdekes olvasni valót ezzel kapcsolatban (is)./

HATHA JÓGA

A jóga célja – többek között -  az elme lecsendesítése annak érdekében, hogy a világot és benne önmagunkat annak valóságában láthassuk. Ezt meditációs gyakorlatok segítségével éri el. Ahhoz azonban, hogy a gyakorló meditációs ülőhelyzete stabil, kényelmes, szilárd és küzdelmektől-, fájdalmaktól mentes legyen szükséges a testet és a szellemet is megedzeni.
A jógaórák ezért arra koncentrálnak, hogy fokozatosan megismertessék azokat a testtartásokat, légzéseket, relaxációs és koncentrációs gyakorlatokat, amelyeket egy idő után otthon is biztonsággal gyakorolhatók. Néhány hónap rendszeres gyakorlás után a jógázó tartása egyenesebb, légzése mélyebb, figyelme koncentráltabb lesz. Annak érdekében azonban, hogy ide eljusson, fontos, hogy önmagával türelmesen, elfogadóan és mégis következetesen dolgozzon.

A megfelelő légzés technika, a testzárak tudatos alkalmazása, a meditáció szépségének megtapasztalása, és az ászanák megfelelő, optimális kivitelezése és kitartása sok – egyéntől függő – gyakorlást igényel, ezért a jóga alapja a rendszerességben van.

Az órák általános felépítése

A másfél órás gyakorlás egy rövid elcsendesedéssel (5-10 perc) kezdődik, amelynek célja, hogy testi-lelki értelemben valóban megérkezz, hogy kizárd a külvilágot, és magadra figyelve, elmélyülten foghass a gyakorlásba. Az ezt következő bemelegítés (kb.15 perc) ahhoz szükséges, hogy testedet felkészítsd az ászanák gyakorlására. Az óra nagy részét a jógapózok (ászanák) gyakorlása teszi ki, majd az órát 10-20 perces relaxáció zárja, fixálva az ászanák hatásait.

Pár szó a hatha jóga eredetéről

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli (Patanjali), a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Vedanta-nak is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Lénnyel (amelyre Brahmanként vagy Mahatmanként hivatkoznak).

Mi a jóga?

Az attól függ, hogy kitől kérdezzük, hiszen mindenkinek mást-mást jelent.

Azt szoktam mondani, a nyugati embernek testgyakorlást, egészségmegőrzést jelent, a keleti embernek pedig többet: neki életfilozófiát és életmódot.

Olyan ez, mint a buddhizmus. Nem csupán vallás, de filozófiai irányzat is. Olyan mint a tao: maga az út. 

Nem a cél a fontos, hanem az odavezető út.

Az útra rá kell lépni, el kell indulni és menni kell. Megállni, leülni, megpihenni néha és aztán kezünkbe venni a tarisznyát és menni tovább. Minden egyes lépéssel és pihenéssel erősebbek leszünk, egyre hosszabb távot tudunk megtenni pihenés nélkül és közben élvezhetjük az út nyújtotta lehetőségeket.

Néha persze elénk gördülnek az akadályok, emelkedők, lesznek falak, amiket le kell dönteni vagy meg kell mászni, esetleg átugorjuk, de minél tovább érünk, annál inkább leszünk türelmesebbek, megfontoltak és ha el is bátorodunk néha, egy-egy pihenő után újult erővel vághatunk neki. 

Nem egyszerű, mint ahogy semmi sem az. A jóga viszont növeli az önbizalmat, a koncentráltságot és a kitartást is, úgyhogy ha jógázunk, akkor mindezeket a plusz dolgokat megkapjuk és képesek leszünk olyan dolgokra, amikre korábban nem is mertünk gondolni.

Egy kisfiú története jutott most eszembe, aki a születésnapjára kiscicát kapott ajándékba.

Amikor megérkezett az apukájához – a kissrác olyan 5-6 éves lehetett – el kezdte keresni az ajándékát. A fekete-tarka szőrmók előszeretettel bújt el a lehető legelrejtettebb zugokba. Amikor a kisfiú rátalált az apróságra akkor így szólt: „Álmomban sem mertem volna gondolni, hogy egy kismacskát kapok ajándékba!”.

Nagy szokása volt megkeresni az elrejtett ajándékait. Most azonban nem játék mackó vagy kisautó várta, hanem egy édes, doromboló cicakölyök. 

Szóval, valóban olyan dolgok történnek meg velünk, ha jógázunk, amik kezdetben érdekes érzésnek tűnnek, nem is értjük, hogy mi az. Később, sok gyakorlás után viszont egyre inkább várjuk azt a jóleső, bizsergő, mással össze nem hasonlítható érzést, amit akkor tapasztalunk meg, ha hosszútávon jógázunk és megfelelően végezzük az ászanákat, és természetesen tökéletesen próbálunk – és nem csak próbálunk – lélegezni, megtapasztalva a különböző testzárak adta lehetőségeket.

Odakoncentrálunk. 

Odakoncentrálunk a lábainkra, a hasunkra, a lüktető ereinkre – vagy csak egy bizonyos érre -  amikben áramlik, zubog a vér és rákoncentrálunk a fényre, és arra az érdekes érzésre, amit a félig meditatív állapot okoz. 

Az a jó jóga, amikor a gyakorlások közben érezzük a meditáció erejét.

Természetesen a legtöbb jóga irányzat erről szól. A legfrissebb irányvonalak, amelyek célja inkább a szálkás test, a fogyás, a jó kondi fenntartása nem a meditációval karöltve folynak, még ha az elején van is ráhangolódás és esetleg a levezetésnél alkalmaznak meditációt. 

Már az máskérdés, hogy azért a hatha jógát gyakorlók zöme nem szenved plusz kilóktól, jobban vészeli át a nehéz, gondterhes időszakokat, teste fiatalosabb, rugalmasabb és bőven letagadhatnak a korukból ezek az emberek 10 vagy akár 15 évet is. És ez nem vicc!

Csak két nevet említek, akiket illik ismerni és nem állnak távol a jógától, a jóga szellemiségétől.  

Az egyik Ravi Shankar, aki április 7.-én volt 91 éves, és még mindig aktív szitárművész, aki világszerte tömegekkel ismertette és szerettette meg a hagyományos indiai muzsikát, s különböző zenei műfajok olyan nagyságaival dolgozott együtt, mint Yehudi Menuhin, George Harrison, Jan Garbarek és Phillip Glass.

A másik Etka anyó, aki 1920. Januárjában látta meg a napvilágot, tehát most már ő is túl van a 90.-dik életévén.

Természetesen nagyon sok nevet lehetne itt felsorolni, most még egy nagy magyar neve ugrott be, aki vitte hírünket szerte a világban és megalkotta a tibeti - magyar szótárt, Körösi - Csoma Sándor. Borzasztó hideg cellájában, kemény fekvő helyén és folyamatos meghűlésében mi más tarthatta volna őt életben és késztette volna őt szorgalmas, kitartó munkára, mint a szerzetesektől tanult meditáció. 

A jövőben majd írok olyan emberekről, akik a jóga szellemében élik napjaikat, hogy az ő példájukból is okulva lássuk, hogy mennyi mindenre jó ez, a keletről jövő mozgásforma, filozófia, ajándék. 

Nos, Kedves olvasó!

Akkor kezdd el most a jógát és abba se hagyd legalább 100 éves korodig! 

A következő cikk hamarosan!

Kedves weblapüzemeltető, szerkesztő! Ha átveszi a cikket, kérem jelezze az oldalamat, mint forrást. Köszönettel, Bögi Klára

A meditáció a bélpanaszok ellen éppoly hatékony, mint a hölgyeknél a változókor idején. 

A meditáció és a jóga együttes alkalmazásán alapuló terápia enyhítheti az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit - állapították meg egy kis méretű klinikai próbában amerikai kutatók.

A vizsgálatba 75, ezzel az emésztési zavarral élő nőt vontak be a kutatók, akik úgy találták, hogy a három hónapon át tartó "nemtörődömségi tréning" nagyobb mértékben javította állapotukat, mint amennyire a támogatói csoportba járó nők tünetei javultak. A megállapítás arra utal, hogy a technika alkalmas lehet az IBS terápiájára.

"Ezeknek a készségeknek a megtanulása ráadásul teljesen biztonságos, és a páciensek saját maguk alkalmazhatják akkor és ott, amikor és ahol nekik megfelel" - mondta el Delia Chiaramonte, a Marylandi Egyetem kutatója.

Az irritábilis bél szindróma oka nem ismert, ám a szorongás és a hibás megküzdési stratégiák hozzájárulnak kialakulásához vagy súlyosbodásához. A betegség puffadást, hasi fájdalmakat, vizes székletet vagy szorulást okoz.

A tréning alatt meditációs gyakorlatokat és gyengéd jógás testtartásokat tanítottak az érintetteknek. Megtanulták azt is, miként érzékelhetik jobban testük egyes részeit, például izmaik állapotát úgy, hogy figyelmüket az adott részre irányítják.

A tanulmány az American Journal of Gastroenterology című szakfolyóiratban jelent meg.

A cikk témájáról videót itt láthatnak: http://www.hazipatika.com/services/news?nid=36357

Hormonpótlás helyett meditáció

Egy könnyen elsajátítható meditációs technika enyhítheti a változókorban levő nők életét megkeserítő hőhullámokat, éjszakai izzadást és álmatlanságot - olvasható a Menopause című folyóiratban.

A Massachusetts Egyetem kutatása kimutatta, hogy a buddhista meditációs koncepción alapuló tudatos jelenlét tréning csökkenti a tünetekből adódó kellemetlenségeket, javítja a testi, pszichoszociális és szexuális funkciókat.

"Az eredmények fontosak, mert a korábban alkalmazott hormonpótló kezelések kockázatosak lehetnek" - mondta a szerző, James Carmody adjunktus. A nők nagyjából 40 százaléka éli át ezeket a kellemetlen tüneteket, mely hátrányosan befolyásolja az életminőségüket. Mivel a hormonpótlás szívbetegséget, mellrákot és agyvérzést okozhat, már nem csak a nők keresik az alternatív lehetőségeket, de a Nemzeti Egészségügyi Intézet is prioritásnak tekinti a viselkedésterápiák felkutatását. A hormonpótló terápiát ugyan nem képes felváltani más kezelés, de a meditáció segítségével a nők kevésbé érzékenyek a tünetekre. A technika a jelenre összpontosít. Gyakorlói kerülik az ítélkezést, egyszerűen befogadják, ami az elméjükön áthalad, miközben a légzésükre összpontosítanak. Nem nehéz megtanulni, bár kétségtelen, hogy eleinte elég nagy önfegyelem kell hozzá.

A kutatók nem a tüneteket akarták befolyásolni, hanem a nők reakcióit. 110 változó korban levő nőt osztottak két csoportra. Az egyik csoport megkezdte a tréninget, a többieket "várólistára" tették. Kérdőívet kellett kitölteniük a hőhullámokat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban, így például az alkoholfogyasztásról, a jógáról vagy a testedzésről. Az életminőség felmérése mellett a nők naplót vezettek a hőhullámok és az éjszakai izzadás megjelenéséről.

Nyolc héten át hetente egyszer jártak órákra, majd egy egész napos foglalkozáson vettek részt. Ebben a csoportban 15 százalékkal csökkent a tünetek zavaró hatása, míg a kontrollcsoport tagjai közt ez az arány 7 százalék lett. Bár a hőhullámok intenzitása nem változott, a tréningcsoport tagjai jobban aludtak, kevesebbet feszengtek és stresszeltek.

"Minket leginkább a tréning alvásra gyakorolt hatása lepett meg" - mondta Carmody, és megjegyezte, hogy a tudatos jelenlét tréning ugyanolyan hatékonyan csökkentette az álmatlanságot, mint a hormonterápia, ráadásul mellékhatásokat sem okozott. Az eredmények tekintetében azonban több kutatás szükséges annak megállapítására, hogy azok érvényesek-e általánosságban is a népesség egészére.

Forrás: házipatika.com

Miért jó a jóga?

Fiatalosabb megjelenést biztosít
Erősebb és rugalmasabb izomzatot fejleszt
Helyes testtartást tanít, mellyel megelőzhetőek illetve csökkenthetőek a hát- és derékfájdalmak
Megelőzi a szellemi fáradtságot, dekoncentráltságot
Segít a külső- és belső egyensúly megteremtésében
Segíti a belső szervek optimális működését
Testi és lelki feltöltődést biztosít
Önismeretet és önelfogadást tanít
Sikeres stresszkezelési technikákat tanít
Csökkenti a menopauza kellemetlen hatásait, velejáróit.
Enyhíti a bélpanaszokat.
Tisztítja a szervezetet, méregtelenít.
Tökéletes fogyó- és méregtelenítő kúrák kiegészítőjeként… és még sorolhatnám!

/A cikkek címszó alatt talál még a kedves olvasó érdekes olvasni valót ezzel kapcsolatban (is)./

HATHA JÓGA

A jóga célja – többek között -  az elme lecsendesítése annak érdekében, hogy a világot és benne önmagunkat annak valóságában láthassuk. Ezt meditációs gyakorlatok segítségével éri el. Ahhoz azonban, hogy a gyakorló meditációs ülőhelyzete stabil, kényelmes, szilárd és küzdelmektől-, fájdalmaktól mentes legyen szükséges a testet és a szellemet is megedzeni.
A jógaórák ezért arra koncentrálnak, hogy fokozatosan megismertessék azokat a testtartásokat, légzéseket, relaxációs és koncentrációs gyakorlatokat, amelyeket egy idő után otthon is biztonsággal gyakorolhatók. Néhány hónap rendszeres gyakorlás után a jógázó tartása egyenesebb, légzése mélyebb, figyelme koncentráltabb lesz. Annak érdekében azonban, hogy ide eljusson, fontos, hogy önmagával türelmesen, elfogadóan és mégis következetesen dolgozzon.

A megfelelő légzés technika, a testzárak tudatos alkalmazása, a meditáció szépségének megtapasztalása, és az ászanák megfelelő, optimális kivitelezése és kitartása sok – egyéntől függő – gyakorlást igényel, ezért a jóga alapja a rendszerességben van.

Az órák általános felépítése

A másfél órás gyakorlás egy rövid elcsendesedéssel (5-10 perc) kezdődik, amelynek célja, hogy testi-lelki értelemben valóban megérkezz, hogy kizárd a külvilágot, és magadra figyelve, elmélyülten foghass a gyakorlásba. Az ezt következő bemelegítés (kb.15 perc) ahhoz szükséges, hogy testedet felkészítsd az ászanák gyakorlására. Az óra nagy részét a jógapózok (ászanák) gyakorlása teszi ki, majd az órát 10-20 perces relaxáció zárja, fixálva az ászanák hatásait.

Pár szó a hatha jóga eredetéről

Az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 6-7 ezer éves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Több kutató az ősi Rig-Védában véli felfedezni a jóga eredetét, amit Kr. e. 1200 és 1500 között írtak. Az első írott emlék Patandzsáli (Patanjali), a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Vedanta-nak is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Lénnyel (amelyre Brahmanként vagy Mahatmanként hivatkoznak).